Polgármesteri köszöntő

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önt Enying város honlapján.

A település a Mezőföldön, a Balaton délkeleti kanyarulatához egészen közel, az úgynevezett Enyingi-háton helyezkedik el. Délnyugaton a Sió csatorna és a süllyedék területe határolja. A város (1992-től) a fővárost a Balatonnal összekötő fő közlekedési útvonaltól (M7, 70-es), valamint a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vasút vonaltól légvonalban mindössze 4 km-re fekszik. Fenn említett utakkal a 64-es út – mely belterületen a város főutcája – teremt kapcsolatot.

Enying évszázadokon át a Bakony-vidék és a Mezőföld terményeinek legfőbb cserepiaca volt. Ide szállították a tűzi és épületfát, valamint egyéb „hegyi” termékeket, hogy itt gabonára és vágóállatra cseréljék. Ez adta meg az itteni piacok és vásárok messze földre kisugárzó jelentőségét és így hódította el Enying 1867-ben a járási székhely központi funkciót a ma már településrésznek számító Balatonbozsoktól.

A város területe, mint maga a Mezőföld, az Alföld része. Viszonylagos magasság különbségeket jelző hátak, meredekségük folytán mégis dombság benyomását keltik.

A város tengelye a már említett 64-es főút. Valójában egyutcás település jellegű, hiszen K-Ny-i irányú kiterjedése 1 km, míg É-D-i irányban csaknem 7 km hosszú.

A szépen parkosított főutcán találhatók a kereskedelmi, vendéglátó, oktatási, közigazgatási és egyházi intézmények, objektumok. A főutcára nyíló és egymásba fűződő, sok helyütt girbe-gurba – a felszíni adottsághoz igazodó – belső utak sajátosan kellemes habitusú kisváros benyomását keltik, ahol építészetileg észrevétlenül fonódik egymásba múlt és jelen.

A római korban a város Pannónia része, Pribina és Kocel birtoka. Nagy Károly korában (768-814) avar népcsoportokkal népesül be. A legrégibb írásos emlék IV. Béla korabeli. A XV. században Török Ambrus főnemes birtoka, akinek fia, Török Imre nándorfehérvári bán volt: ő már enyingi Töröknek vallotta magát. Török Imre fia volt Török Bálint, akinek alakját Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regénye tette legendássá.

A Rákóczi-szabadságharc idején Bercsényi Miklós a helységet különös védelem alá helyezte hűsége miatt. A XIX. századtól Batthyány birtok, Draskovics, majd gróf Csekonics Endre tulajdonába kerül a település kiváló termőföldű határának 4/5-e és a kastély.
A legjelesebb Batthyány herceg Batthyány Fülöp a reformmezőgazdász, aki egy neoklasszicista stílusú római katolikus plébániatemplomot és vele szemben kastélyt épített, gyönyörű angolparkkal körülvéve.
1961-ig járási székhely. 1973-tól nagyközség, 1992-től város.

Az Enyingi Kistérség központja.
Lakóinak száma: 7384 fő.
Kereskedelmi, egészségügyi, közigazgatási és oktatási központ.

A meghatározó gazdasági ág a mezőgazdaság, a szolgáltatóipar, jelentős az ingázók száma.

A Balaton közelsége, a kedvező kereskedelmi ellátás, horgászati, lovaglási lehetőség, vendégvadászat, jó közlekedés, kulturális rendezvények, a „Szőlőhegyi” hangulatos pincék olyan összetevők, melyek a várost vonzóvá teszik mind az itt élők, mind az ide látogatók számára.

Mi enyingiek szeretettel várjuk az ide látogatót, az irántunk érdeklődőket.




 Tóth Dezső sk.
 polgármester

2008-09-17 22:45:38